Mindig is aza tesze-tosza fajta voltam,aki ha problémája akadt egy halom kajába folytotta a bánatát,jó adag önsajnálattal nyakon öntve.Mára már megtanultam a problémákkal szembenézni,de a helytelen étkezési szokásaimon eddig nem tudtam változtatni.
Egy kissé sokkolt,amikor tavaj betöltöttem a 40-et. Felötlött bennem,Istenem,vajon mennyi lehet még hátra? Nem akarom ,hogy így legyen vége! Még nem is voltam boldog!!! Nem is éltem eddig,inkább csak sodródtam…Az egész eddigi életem abból állt,hogy mások igényeihez alkalmazkodtam és mára teljesen elfelejtettem,mik az én igényeim?! Már nem is tudom,hogyan kell álmodni,az elmúlt évek majdnem kiölték belőlem.
Volt egy nagyon rossz kapcsolatom,amiből a lányom született. 5 évig más kapcája voltam. Amikor vége lett,évek kellettek,hogy talpra álljak lelkileg. Mára eljutottam odáig,hogy újra szeretek élni,hálás vagyok az apró dolgokért is. Párkapcsolatom nulla,egy-két béna próbálkozástól eltekintve. Bárcsak közzé tehetnék valamilyen megoldást,amit évek alatt fejlesztettem ki,de sajnos nincs ilyen. A férfiak nem szeretik az elköteleződést,anélkül egy nő pedig nagyon kiszolgáltatott. Én is az az emancipált nő voltam,aki bátran (inkább ész nélkül) felvállalt egy gyermeket egyedül is. Pedig egy nő férfi nélkül nem nő, maximum ‘anya’. Hiába mondják mások,hogy “ott van neked a gyermeked”-nem pótolja a biztonságérzést,tartást,amit egy férfi jelenléte ad, azt a fajta lelki és testi intimitást,amit csak a társától kaphat az ember. E nélkül nem kerek a világ.
Annak idején azért vállaltam gyereket,hogy legyen kiért élnem,hogy ne legyek egyedül. És mára épp ez jelenti a legnagyobb akadályt az ismerkedésben. Ha megtudják hogy gyermekem van,már állnak is odább. Nem kellek senkinek. Ja,de igen. Az 50-60-as férfiak kedvence vagyok. 🙁 Na de kérem,én nem apát keresek! Ne értsetek félre,nincsennek előítéleteim,dehát ha valakit a hátam közepére sem kívánok,nemhogy máshová…
A lényeg,hogy eddig csak tartalékjáraton működtem,szeretnék végre élni! Ez nem azt jelent,hogy szeretnék mindenbe meggondolatlanul fejest ugrani és kipróbálni minden hülyeséget,amit eddig sikeresen elkerültem. De egy biztos,az igényeim és az életről alkotott véleményem már nem azé a huszon éves libáé aki voltam.
Szeretnék odafigyelni az egészségemre és változtatni a régi rossz szokásaimon. Legfőképp most az étkezésre koncentrálva. Ami számokban és tételesen azt jelenti:
2.5-3 l citromos víz naponta
vitaminok
finomított szénhidrátok száműzve
minőségi étkezés a mennyiségi helyett
Nem ígérek semmit,de próbálom betartani. Nincs rólam kezdő kép,de a súlyom 77 kg. A cél 65 kg! Folyt köv…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: